A tz legfontosabb tvhit a HIV-ről s az AIDS-ről

Top 10 Myths About HIV and AIDS

 

 

dvzlm, a nevem..... Most a HIV-et s az AIDS-t vező tz legfőbb tvhitről fogok beszlni nnek. Ez a film szeretn eloszlatni a HIV-vel s az AIDS-szel kapcsolatban kialakult tvhiteket s tvedseket. Előszr a tvedsről beszlek, majd elmondom az igazsgot.

 

Tvhit: a HIV nem okoz AIDS-t.

Valsg: Egyrtelmű orvosi bizonytkok llnak rendelkezsre s tudomnyos egyetrts van azzal kapcsolatban, hogy azt a betegsget, melyet AIDS-nek hvunk, a HIV-vrus okozza. A tudsok dokumentltk, ahogyan a vrus megfertőzi a sejteket, megtmadja az immunrendszert, s előidzi az AIDS tneteit. A HIV vrusszma mrhető a fertőztt szemly vrben, s egyrtelműen bizonytott, hogy antiretrovirlis gygyszerekkel a vrust vissza lehet szortani, s ezzel cskkenthetők az AIDS tnetei.

 

Tvhit: Az antiretrovirlis gygyszerek miatt nem kell tbb aggdnunk a HIV s az AIDS miatt.

Valsg: Az antiretrovirlis gygyszerek risi előrelpst jelentenek a HIV elleni harcban, de velk a betegsg mg nem gygythat meg. Ha az orvos ilyen ksztmnyt r fel nnek, mindegyik gygyszert pontosan be kell szednie annak rdekben, hogy minimalizlja a lehetősget, hogy a szervezetben rezisztencia alakuljon ki a gygyszer irnt.

A fejlődő orszgokban a HIV/AIDS jrvny tovbb terjed, nemcsak Afrikban, de egyre nvekvő mrtkben Indiban, zsiban, Kelet-Eurpban s a volt Szovjetuni utdllamaiban. Vilgosan ltszik, hogy a vilg mg nem szembeslt azzal, hogy a HIV/AIDS jrvny mekkora hatssal van a politikai s a gazdasgi letre, de leginkbb az rintettek ltfenntartsra.  

 

Tvhit: A szexulisan aktv HIV-fertőztteknek nincs szksgk arra, hogy biztonsgos szexet folytassanak. 

Valsg: A szexulisan aktv HIV-fertőztt szemlyeknek ppgy a biztonsgos szexre kell trekednik, mgpedig annak rdekben, hogy cskkentsk annak lehetősgt, hogy megfertőzzk a HIV-negatv partnerket. Ha mindkt fl HIV-pozitv, akkor is indokolt a biztonsgos szex, azrt, hogy ezzel elkerljk azt, hogy egy j –  akr egy sokkal agresszvabb s a gygyszereknek mg inkbb ellenll – HIV-trzzsel fertőzzk meg egymst. Ha egy HIV-pozitv szemly szexulisan aktv, fontos, hogy az egszsgi llapotrl tjkoztassa a msikat. Az is nagyon fontos, hogy minden egyes szexulis egyttlt sorn biztonsgos szexet folytasson.

 

Tvhit: Orlis szexszel nem lehet elkapni a HIV-et.

Valsg: Br a HIV orlis szex tjn valamivel nehezebben adhat t, mint hagyomnyos hvelyi vagy anlis szexszel, a veszly gy is fennll. Tbb olyan esetet is feljegyeztek, mikor valaki kizrlag orlis szexet folytatott, s ennek ellenre megfertőződtt HIV-vel. A szexulisan aktv emberek orlis szexet csak gy folytathatnak biztonsgosan, ha a frfiak vszert hznak, a nők esetben pedig specilis (fogszati) vdőeszkzt vesznek ignybe.

 

Tvhit: Csupn egy szexulis egyttlttel nem kaphat el a HIV.

Valsg: Tbb olyan esetet dokumentltak, mikor valaki egyetlen szexulis egyttlt sorn fertőződtt meg HIV-vel, mikor az egyik fl HIV-pozitv volt, s nem trekedtek biztonsgos szexre. Brki, aki HIV-pozitv, megfertőzheti a partnert, s senkiről sem lehet rnzsre megmondani, hogy HIV-fertőztt-e vagy sem, ha teht n szexulisan aktv, ne feledje, akr egyetlen szexulis aktussal is megfertőzheti a partnert HIV-vel, ezrt letbevgan fontos, hogy mindig hasznljon vszert.

 

Tvhit: A nők nem adhatjk t egymsnak a HIV-et szexulis egyttlt sorn.

Valsg: Br kisebb annak valsznűsge, hogy egy HIV-pozitv nő szexulis ton megfertőz egy msik nőt, az esly gy sem nulla. Ha egy nő HIV-fertőztt, akkor a hvelyvladka HIV-vrust tartalmaz, amivel megfertőzheti a partnert. Nagyon fontos, hogy a szexulisan aktv HIV-pozitv szemly előzetesen tjkoztassa partnert az egszsgi llapotrl. letbevgan fontos, hogy minden egyes egyttlt sorn biztonsgos szexet folytassanak.

 

Tvhit: Ha egy HIV-pozitv vrusszma alacsony, nem adhatja tovbb a HIV-et.

Valsg:  Minden HIV-pozitv tadhatja a vrust a szexulis partnernek. Valban, ha a vrusszm kisebb, akkor a HIV tadsnak eslye is kisebb, de a kockzat gy sem nulla. Ha n HIV-pozitv s szexulisan aktv, nem szmt, mennyire rzi magt egszsgesnek, s az sem, hogy mekkora a vrusszma, előzetesen tjkoztatnia kell partnereit az egszsgi llapotrl, annak rdekben, hogy a teljes ismeret birtokban kzsen tudjanak dnteni arrl, hogy mikpp cskkenthetik a HIV tadsnak eslyt.

 

Tvhit: Az AIDS cskkal, lelssel vagy kzfogssal is terjed.

Valsg: Br a HIV tvitelnek tbb mdja is ismeretes, a vrus ngy fő ton terjed: kzvetlen szexulis egyttlt sorn; a kbtszer-lvezők kzs tűhasznlatval; vrtranszfzival, valamint fertőztt anyrl a gyermekre. Nem fertőződhet meg csk, lels vagy  kzfogs tjn. A munkja vagy a mindennapi lete sorn nem kaphatja el a vrust.

 

Tvhit: Egy HIV-fertőztt meggygyulhat, ha szűzzel ltest szexulis kapcsolatot.

Valsg: Jelenleg a HIV-fertőzs s az AIDS-betegsg gygythatatlan. Afrika bizonyos rszein elterjedt az a tvhit, hogy meg lehet gygyulni az AIDS-ből, s slyos tragdikhoz vezetett, mikor HIV-pozitv frfiak fiatal asszonyokat s lnyokat erőszakoltak meg, azt remlve, hogy ezzel kigygyulnak a betegsgből.

 

Tvhit:  Minden HIV-fertőztt szemlynl kialakul az AIDS-betegsg.

Valsg: A HIV-fertőztt szemlyek egy csoportjnl nem alakult ki AIDS, annak ellenre, hogy mr tbb mint 20 ve fertőzttek. gy tűnik, vannak, akiknek a szervezete kpes legyűrni a vrust gygyszerek nlkl is. Vannak olyanok, akik taln egy gyengbb vrustrzzsel fertőződtek meg. Vgl vannak olyanok, akik gygyszert kezdenek szedni mg mielőtt a CD4 sejtszmuk 200 al esne, s ezrt nem alakul ki nluk az AIDS. Fggetlenl a krlmnyektől, csak az idő a megmondhatja, hogy lehetsges-e az, hogy bizonyos HIV-fertőztt embereknl sosem alakul ki az AIDS-betegsg. 

 

Ez a tz leggyakoribb tvhit az HIV-vel s az AIDS-szel kapcsolatban. Brhonnan jtt, fontos, hogy pontos ismeretei legyenek a HIV-ről s az AIDS-ről. n rtkes ember, akinek lete ppgy fontos, mint a kzssge brmely tagj. Vigyzzon magra s mindazokra, akik n krl lnek. Helyes dntsekkel kizrhatja, illetve cskkentheti a HIV-fertőzs kockzatt. Krem, figyelmesen nzze vgig a tbbi videt is ezen a honlapon, tudjon meg minl tbbet a HIV-ről s az AIDS-ről, vigyzzon magra, s vigyzzon msokra!

 

 

Az AIDSvideos.org krsre előadta...................... (előad neve)

 

 

 

 A szveg pontossgt megvizsglta s jvhagyta Dr. Becky Kuhn 2006. prilis 29-n.

Fordtotta: Dr. Varga Gbor (Magyar Hemoflia Egyeslet, www.mhe.hu)

Honlap: www.aidsvideos.org